Életrajz

Budapesten 1944. október 9-én születtem. A Debreceni Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szakán 1966-ban szereztem diplomát. Később elvégeztem a Tanárképző Főiskolát.

Első munkahelyem a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóság könyvtára volt, innen kerültem a Postamúzeumba, ahol könyvtáros – muzeológus voltam. Nyugdíjasként, 1999-től újságíróként dolgoztam, mint a Bélyegvilág szerkesztőbizottságának tagja. Munkahelyi éveim alatt gyermektáborokat vezettem, tanítottam a Posta és Bankforgalmi Szakközépiskolában ahol tankönyvet írtam a diákoknak postatörténetből. Másodállásban pedig a Benczúr utcai Postás Művelődési Központban is tevékenykedtem. 1995-ben a Magyar Posta Rt. sajtópályázatán 3. díjat nyertem. Ezt követően felkértek, hogy lépjek be az Magyar Újságírók Szövetségébe. Így újságíró is lettem, és a postatörténeti cikkeken túl, a Posta Magazinban – kezdetben Emilia álnéven, majd saját nevemen – havonta írtam egy Női oldalt.

Gyermekkoromban Rákosfalván – a mai Zuglóban – együtt laktunk kertész nagyszüleimmel, akik még a háború előtt, turai valamint zsámboki napszámosokkal dolgoztak. Háború után is jó viszonyban maradtak, így kisgyerekként gyakran vendégeskedtem Zsámbokon, ahol megismerkedtem az – abban az időben még élő – ottani népszokásokkal, népviselettel, hímzésekkel. A véletlen úgy hozta, hogy Zsámbokon kaptam egy nagyon szép kelengye ládát, amit a későbbiek során nem tudtam már hol őrizni, és ezt elajándékoztam az aszódi Petőfi Sándor Múzeumnak. A múzeum akkori igazgatója Asztalos István felkért, hogy írjam meg a zsámboki hímzések történetét. Így készült el ez a szívemhez közelálló, de a foglalkozásomtól igencsak eltérő kiadvány. Őszintén be kell vallanom, hogy ez a terület nem állt messze tőlem, hisz abban az időben tagja voltam a Néprajzi Társaságnak és korábban írtam egy tanulmányt a zsámboki népviseletről is.

A Postamúzeumba kerülésem után egyre jobban elmélyültem a posta múltjában. A néprajz helyett a posta került előtérbe. A Néprajzi Társaságot a MAFITT (Magyar Filatéliai Tudományos Társaság) váltotta fel. Először cikkeim jelentek meg a postai, majd a posta szétválását követően a különböző távközlési szaklapokban. Múzeumi éveim alatt több postai témájú könyvem is megjelent.

A közel ötszáz publikációm közül eddig igen kevés került fel az internetre.